ELÍTÉLÉS, MEGVETÉS, MEGSZÓLÁS, ÍTÉLKEZÉS

    Hány olyan embert tudnál mondani, akit nap, mint nap foglalkoztat, hogy mit gondolnak mások róla?..Igen, én is naphosszat tudnám sorolni és még akkor sem látnám a végét. Szinte kivétel nélkül minden embert foglalkoztat a másik véleménye. Vajon jól áll ez a ruha? Ha ezt kimondom, vajon mit gondol majd a barátom? Ha azt teszem vajon megszól e a szomszéd? Talán ha ma kifestem magam, nem cikiznek ki? Mindannyian perceken keresztül képesek vagyunk rágódni azon, hogy mit szól a társadalom rólunk, hogyan viszonyul hozzánk. Minden egyes lépésünkben, minden mosolyban és minden szóban ott van a ‘’mit szólnak majd?’’ kételye. Mert az embereknek fontos a visszaigazolás, fontos, hogy szépnek, okosnak, jó embernek tartsák, fontos, hogy a társadalom szemében olyan legyen, amilyennek azok elvárják. Pedig senki sem tökéletes, még anyukád se, aki mindig mindent jól tud, még a szomszéd se, aki mindig kérkedik, még a lány sem a suliban, aki a legújabb ruhákat hordja, még a legsikeresebb ember, akiről példázódunk, még ő sem tökéletes. De akkor miért akarunk mindannyian tökéletesnek tűnni, amikor tudjuk, hogy a tökéletesség csupán egy rózsaszín felhő? Talán mert egyszer valaki, aki a világ legtökéletlenebb embere lehetett, a problémáit próbálta leleplezni azzal, hogy tökéletesnek mutatta magát, elfedvén a valóságot. Tökéletességét fényezve, rámutatott más emberek esendőségére, megszólt mindenkit, ítélkezett, akin csak tudott, ez által is bizonyítva saját életének szépségét.

    Napjainkban egyre több ilyen megvetéssel tele embert találunk, akik saját hibáikat próbálják leplezni és belegázolnak másokba, de milyen jogon? Milyen jogon ítél meg egy ember egy másikat? Milyen jogon szól meg egy olyan ember egy másikat, akinek talán még nagyobb a hibája?

Senkit sem ismerhetünk igazán, főként nem azokat az embereket, akiket oly könnyen elítélünk. Senkiről sem tudhatjuk, mit miért tesz, miért olyan amilyen. Pontosan azért ítélkezünk egymás felett, mert fogalmunk sincs, hogy kinek mi áll a háttérben, de ha csak egy percre is bepillantást nyerhetnénk az életekbe, amiket megvetünk, talán többé ki sem nyitnánk a szánkat.

    Az emberi rosszindulat határtalan és a probléma ott hatalmasodik el, hogy néhány ember szórakozásképp megveti társait és néhány ember pedig azért él, hogy megfelelhessen a társadalomnak. Az elismerésre vágyó ember, aki meg akar felelni mindenkinek sosem, lesz boldog, mert mindig akad néhány, magát ''mintának'' tekintő személy, aki majd ítélkezni fog felette. Rengeteg ilyen történetet hallhattunk, mint a fiú, akit az iskolában gúnyoltak és megvetettek, míg nem addig fajult a dolog, hogy egy nap fegyverrel ment iskolába és lelőtt mindenkit. Ez egy nagyon drasztikus kimenetele a dolognak, de ez is az ítélkezéssel kezdődött.

    Gondoljunk csak bele, hogy naponta hány ember feszeng, izzad, fél, retteg attól, hogy ma ismét megszólják, hányan érzik, hogy már nem bírják tovább?

    Mit tesz az, aki minden áron meg akar felelni? Megpróbál változni, megpróbál valaki olyanná válni, akit majd elismernek, akit szeretnek, valakivé, akire felnéznek, valakivé, aki már nem ő maga. Elkezd olyan helyekre járni, amit nem szeret, olyan ruhákat hordani, amik nem tetszenek neki, úgy viselkedni és beszélni, ahogy szíve szerint sose tenné, de legalább már nem ítélkeznek felette. Így próbálja a megvetés és elítélés evolúciónálni az embereket egy csapat egyforma kétszínű és hazug műanyagbabává.

    És mit tesz az, aki nem akar megváltozni? Előbb megtanul tűrni és hallgatni, később meg megtanulja egyszerűen csak elengedni ezeket a dolgokat. Egy olyan ember, aki a saját életét akarja élni, kidobja az összes megvetést, ítélkezést és minden mérgező gondolatot a szemétbe és boldogabb lesz, mint az, aki azt hiszi meg tud felelni mindenki elvárásának.

    A megfelelés vágya viszont egy pozitív dolog is lehet, hiszen ez az ami hajt mindenkit, de fontos elgondolkodnunk, hogy minek vagy éppen kinek akarunk megfelelni, mert mindaddig amíg ez a valami nem saját magunk, hanem a társadalom, addig az előrelépés nem fog boldoggá tenni, mert mindig lesz valaki, aki megszól majd minket.

,,Sose engedd, hogy más emberek rólad alkotott véleménye legyen  a véleményed magadról.'' Sarah Jessica Parker

   Az helyett, hogy elítélünk, megvetünk, vagy éppen görcsösen meg akarunk felelni valakinek, nekünk, embereknek inkább azon kellene, dolgoznunk, hogy legalább az emberi mivoltunknak tudjunk megfelelni.